Séták, túrázási lehetőségek

Salgói vár és boszorkánykő

A Medvestől 4 km sétányira, Salgóbánya település felett, 625 m magas sziklacsúcson emelkednek Salgó várának romjai. A várrom és környéke természetvédelmi terület.

A XIII. században épült várról elősször egy 1341-ben kelt oklevélben Castrum Salgov néven tesznek említést.Története során többször cserélt gazdát, 1554-től kezdődően 39 évig birtokolta a török, majd 1593-ban sikerült visszafoglalni.
Irodalmi vonatkozású érdekessége, hogy a romokat 1845. június 11-én Petőfi Sándor is felkereste. Látogatásának állít emléket 1923 óta a hajdani várkapu melletti sziklás bazaltoszlopokon lévő fehér márványtábla. A vár falainál ülve született a költő Salgó című verse.
A várromról csodálatos körpanoráma nyílik, az oromról kitekintve a látogató úgy érezheti, mitha repülne a hegyek völgyek felett. Feltűnik a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny, de kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra csipkés gerince is látható. A várrom folyamatos régészeti feltárás alatt áll, de a munkáktól függetlenül szabadon látogatható. Salgó várától déli irányba haladva, néhány perces sétával érhetjük el Boszorkánykő (Kis-Salgó) szikláit. A Boszorkánykő körül kialakított geológiai tanösvény egy kisebb hasadékvulkán igen változatos kőzeteit mutatja be. Láthatunk itt mélyből felszakított üledékzárványokat, hajlott lávalemezeket, kukoricacsövesedő bazaltoszlopokat stb. Ez utóbbi a bazalt egy jellegzetes mállási formája. A sziklagerinc K-i fala közel függőleges, ez az egykori törésvonal természetes úton kibontódott fala, ami elérheti a 15-20 m magasságot is.
A néveredethez kapcsolódó monda szerint itt szabadultak meg a boszorkánysággal megbélyegzett asszonyoktól. A figyelmes kiránduló még ma is elképzelheti a máglyarakó helyet.

Somoskői vár és a bazaltömlés

A tatárjárás után épült vár az alatta elterülő kis faluról, Somoskőről kapta a nevét. Az 1560-as években balassi Bálint gyakran látogatott ide Losonczy Annához. Emléküket egy hangulatos pihenőhely őrzi a Salgóbánya felé vezető Petőfi-sétány mentén. A várat 1711 után kiégették, de a falakat nem rombolták le teljesen.

A szépen helyreállított csúcsos tornyú vár a határ túloldalán, Szlovákiában található, de érvényes személyigazolvánnyal vagy útlevéllel már a magyar oldalról, kerülő nélkül is megtekinthető.
A vár északi oldalán találjuk szintén szlovák oldalon a híres bazaltömlést. A csaknem 500 méter magasságból kihajló, mintegy 16 méter hosszú oszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. A bazaltömlés a szlovák oldalról, Bükkrétpusztáról (Siatoroska Bukovinka) kiinduló geológiai tanösvény része is egyben.
A vár alatt, a magyar oldalon lévő Petőfi emlékligetben a költő 1845. június 12-i látogatásának állít emléket a Petőfi kunyhó. A somoskői vár fantasztikus hátteret biztosít az évente itt megrendezésre kerülő Nemzetközi Ugrógálának, valamint a többnapos, több helyszínen zajló Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál "Europiknik" elnevezésű nyitórendezvényének.

Szilváskő

A 626 m magas Nagy-Szilváskő területén a természetes folyamatok és az emberi beavatkozás hatására kialakult látványosságok széles tárháza található meg.

Vulkáni működés során keletkezett a közel É-D-i irányú sziklagerinc, ami körül tanösvényt alakítottak ki. Az út során láthatjuk többek között a riolittufára települő, a Nógrádi-szénmedence alsó telepét, a szén kitermeléséhez kihajtott tárók felszakadásainak lövészárokszerű nyomait, lávafolyásból keletkezett egymásra merőleges bazaltoszlopokat, a központi vulkán megmaradt kürtőjét, a 20-25 m magas bazaltoszlopokkal, a szénbányászat hatására keletkezett hasadékokat és az ezekből nyíló, un. konzekvencia-barlangokat. A hasadékok mikroklímája (zsákszerű mélyedés, amiben nem tud könnyen kicserélődni a nehezebb hideg levegő, valamint a salakos kőzet biztosította nagy felületen bekövetkező párolgás, ami hőelvonással jár) miatt gyakran még nyár végén is található benne firn.

Medves fennsik a bányatavakkal

A Medves-fennsík Közép-Európa legnagyobb, 13 km2 kiterjedésű bazalt platója, melyből bazalt csúcsok emelkednek ki. Páratlan természeti környezetben nyújt lehetőséget pihenésre, kikapcsolódásra, rövidebb-hosszabb kirándulásokra.

Palóc Olimposz és a Margit Kápolna

Észak felől a Karancs, a "palóc Olimposz" hegytömbje zárja le a kilátást a Salgótarjánba érkező előtt, akár vasúton, akár az aszfaltúton közeledik is. A 729 méter magas középső csúcson kilátó is magasodik: a karcsú fémtorony már elképesztő távolságból, akár szabad szemmel is észrevehető. Ezt, a magyar-szlovák határtól néhány méternyire lévő 22 méteres építményt mindenképpen érdemes megmászni, mert a fák koronája fölé emelkedve teljes körpanorámában gyönyörködhetünk.

A Karancs-nyeregből nyugati irányba haladva egy kis kaptató után juthatunk fel a Kápolna-hegyre. Itt találni a Szent Margit által a XIII. században, apja, IV. Béla megmenekülése emlékére építtetett, a Boldogasszonynak szentelt Margit-kápolnát. Az eredeti román stílusra utaló falmaradványok kövei ma is láthatók a nyugati oromfalba építve. Az 1927-es felújítást követően a második világháború utáni években - funkcióját vesztve - a kápolna ismét nagyon megrongálódott, s műemlék jellegű kápolnaromként lett nyilvántartva. Azonban a Karancs-völgyi községek lelkes hívői az 1990-es évek elején szépen helyreállították. Az egri érsek szentelte fel és azóta évente több búcsút is tartanak a Boldogasszony-kápolnában.

A Medves szolgáltatásai	Kulturális programok	Séták, túrázási lehetőségek
Kirándulások	Csillagtúrák	Erdei iskolai programok