Kirándulások

Ipolytarnóci ősmaradványok

Több mint 20 millió éves ez az ősleletegyüttest. Itt van a világ harmadik leggazdagabb lábnyomos lelőhelye.

Ipolytarnócon az "ősvilági Pompei" vulkáni hamutakaróval betemetett kincsei, 24-féle cápa fogai, krokodil- és delfinfogak, megkövesedett fák - köztük a felfedezés időszakában még 24 öles, mintegy 46 méteres ősfenyőmaradvány - láthatók, ötezernél is több szubtrópusi, egzotikus levéllenyomat, 2000 állati lábnyom tárul fel évmilliók homályából a látogatók előtt.
A Borókás-árok geológiai tanösvényén mintegy 800 méteres út tehető meg a történelem előtti múltban. Az ösvény elején a 24-23 millió évvel ezelőtt lerakódott tengeri üledékek tárulnak fel. A parti öblözet vizében a cápafogas réteget a tenger járása halmozta fel. Az ösvény középső szakaszának kibúvásait már a 21-20 millió éves szárazföldi rétegek uralják. Az ősfelszínen - főként az itató- és gázlóhelyeken - páratlan értékű őséletnyomok maradtak hátra. Az ősvilág folyóvize mentén kanyargó ösvény feltárásainál 11 állatfaj több mint 3 ezer lábnyomát sikerült azonosítani, de az ősorrszarvúak, a párosujjú patások, a ragadozók és madarak lábnyomai mellett hullámfodrok, pihenés- és csúszásnyomok, esőcseppek maradványai is az iszapba kövültek.
A látnivalók nagy része a szabad természetben figyelhető meg, de vannak úgynevezett megállóhelyek. A nagycsarnokban a különböző ősállatok nyomainak helyét egy világító térkép szemlélteti. A hátteret Muray R. őséletképe uralja. A legújabb, folyamatban lévő feltárások belső terét ideiglenes, faszerkezetű épület védi.
A természetvédelmi terület fogadóépületétől a geológiai tanösvény bejáratáig terjedő mintegy 700 méteres útszakasz kőzetparki ösvénynek is tekinthető. Minden egyes lépés mintegy 15 ezer évvel visz közelebb a 20 millió éves rétegekhez. Az idő kerekét visszapörgető sétához a kövek felírásai és kőzetminták, tanúkövek nyújtanak segítséget. Bővebben itt

Hollókő

A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókot vette fel a Világörökségi Listára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett - és tesz - eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják.

A várban bepillantást nyerhetünk a lovagi élet hétköznapjaiba, vagy megtekinthetjük az ünnepi várjátékokat. A vár vitézei készségesen körbevezetnek, mesélnek a falak és korok történetéről, bemutatják az általuk használt fegyvereket, melyeket ki is próbálhatunk.
A település lakói jellegzetes palóc nyelvjárásuk mellett gazdagon díszített népi öltözetüket is büszkén viselik. Hollókő ófalujának 65 védett épülete őrzi a XVII. századi palóc nép építészet remekeit. A település fatornyos, zsindellyel fedett római katolikus temploma 1889-ben épült. A Hollókő fölé magasodó vár első írásos említése a XIII. századból származik. Bővebben itt
Kézműves portáról bővebben ide kattintva olvashat.

Szentkút

Szentkúton a hagyomány szerint a Szent László király által fakasztott forrás vizével a Szent Szűz az 1100-as években meggyógyított egy néma pásztort. A XIII. századtól a Szent Szék tud a helyről. 1400-ban IX. Bonifác pápától kapta a kegyhely az első bullát. VI. Pál pápa 1970-ben Bazilika Minor címet adott a templomnak, ahol mindennap teljes búcsú nyerhető. A főbúcsú a Nagyboldogasszony ünnepe.

A szentkúti templom nyugati oldalán felállított szabadtéri oltár mögött található a Lourdes-i barlang. A Vereb család a XIII.században építtette. A Szentkúti Basilica fölött emelkedő hegyoldalban remetebarlangok láthatók a XVIII. századból. Konyha, háló, illemhely található a barlangegyüttesben, melyet Bellágh Ádám Antal aldebrői plébános sajátkezűleg vájt ki 1757-ben.
Középkori plébániatemploma építészeti és műemléki szempontból is egyedülálló. A különböző stílusok ilyen harmonikus keveredése kevés műemléken lelhető fel. A templom román kori eredetű, majd a 14-15. sz.-ban gótikus stílusban átépítették. A hazai gótikus építészet egyik legszebb példája. Barokk jegyeit a 18. sz. végén kapta. A templombelső a többszöri átépítés ellenére megőrizte háromhajós elrendezését.

Tari Buddhista Sztupa és Meditációs Központ

A sámsonházi elágazóban, de Tar közigazgatási területén található a volt Koplaló-tanya (nevezték Veres-tanyának is), ahol buddhista sztúpa áll, és tibeti hitéleti központot alakítottak ki. Az épületet a dalai láma szentelte fel 1992-ben. Szabadon látogatható!

Állandó kiállítások: - Kegyeleti emlékmű - Sztúpa buddhista szentély Kőrösi Csoma Sándor emlékére - Kőrösi Csoma Sándor életútját bemutató emlékkiállítás, a tibeti stílusban épült épületben - Tari írott kő- az ősi magyar szellem hagyomány tiszteletére állított gránittömb.

Felvidéki várak: Fülek, Krasznahorka, Kékkő vára

Fülek várának romjai, alattuk terül el a város. Neve a kelta „Fulaku" (rejtekhely, mentsvár) latinosított „Filécia" változatából eredeztetheto. Így szerepel Ptolemaiosz i. e. 150-ben készült térképén, a rómaiak számára fontos hadi illetve kereskedelmi utak keresztezodését jelölve. Egy, 1246. január 10-én kelt királyi oklevélben szerepel eloször Fülek, annak kapcsán, hogy a várat és tartozékait IV. Béla elkobozta akkori garázdálkodó urától, a Kacsics nembeli Folkustól. A vár alatti települést 1255-ben említik a források, 1262-ben már anyaegyháza is volt. 1423-ban pedig mezővárosi jogokat kapott.

Egy kúp alakú kőszirten áll Krasznahorka büszke vára. Krasznahorka vára Felső-Gömör egyik legjelentősebb építészeti és történelmi műemléke. 1320 körül kezdték építeni a Mariássyak. Később a török uralom idején a Bebek család megerősíttette. További építészeti fejlődése 1642-től az Erdélyből származó Andrássy családnak köszönhető, tagjai fenséges családi székhellyé alakították A vár utólsó ura gróf Andrássy Dénes felújíttatta a várat és termeiben családi múzeumot létesített, melyet már 1910-ben megnyitott a nyilvánosság számára. A várban látható gyűjtemény az egyes termek eredeti berendezésének képét adja, melyek közül a vár konyhája, dísztermei, kápolnája és a kiállított fegyvergyűjtemény a legérdekesebbek. A csodálatos várkápolnában látható I. Andrássy István feleségének, Serédy Zsófiának természetes úton mumifikálódott holtteste. Serédy Zsófia Jókai Mór "A lőcsei fehér asszony" című regényében is szerepel. A neve magyarul szép hegyecskét jelent. Szerintem inkább kastély kinézete van, mint vár.
Kékkő várának fele múzeumként üzemel, a másik fele sajnos nem járható, lerobbant állapotban van. A vár mellett indul el a dombnak egy eléggé meredek út, a kálvária; a tetején kis kápolna. Gyönyörű a környék, a táj, a kilátás, a környező hegyek. Egy kis patak fut lefelé a hegyekből. A faluban egy szlovák templom. A várnál ideális kirándulóutak futnak mindenfelé.

A Medves szolgáltatásai	Kulturális programok	Séták, túrázási lehetőségek
Kirándulások	Csillagtúrák	Erdei iskolai programok